Kae Westu:
HEXAMETEREK
Éjjelem álmai mind tovaszállnak a röpke sötéttel,
És jön a fény már álmatagon, s üzen értem a reggel.
Könnyemen átmosolyogva figyellek a hajnali fényben.
Fáj, kicsi, fáj most az, hogy mennem kell haza mégis.
Hív puha ágyad, hív takaród, hív csöndben a párnád,
Elszaladok mégis, eltűnök, elvisz a szél is.
|