Mit ér a tavasz
madárdal-, a szerelem
lángolás nélkül?

*

Jeges szél csapong,
fázósan borzong az ég.
Rügyfakadás? Hol?

Hullámzó, csupasz
fakoronákat gyötör
bősz tavaszi szél.

*

Mérges cserregés...
Fekete gombóc szalad
park sáros gyepén...

Két rigó között
kötélhúzásban éltét
giliszta veszti.

*

Nap csókolta fű
piciny karjait nyújtja:
itt van a Tavasz!

Szunnyadó liget
ébresztődalát fújja
ezer madárka.

*

Vén fenyő alatt
illatos felhő remeg.
Ibolyaszőnyeg.

*

Napnak aranyló
lángja, sárgára festi
az aranyesőt.

*

Vén cseresznyefa
hófehérbe öltözött-
sziromruhába.

Múlandó szépség -
szirmában ott lapul a
tökéletesség.

*

Kidőlt fatörzsön
új élet sarjad üdén,
gombacsokorban.

*

Pirosló hajnalt
fütyülve rigókórus
köszönt. Kánonban.

Csacska madárdal
az éjben szinte szárnyal.
Én még aludnék.

*

Tavaszi szellő
úgy csapong ide-oda,
mint egy szerelmes.

*

Buja illat száll.
Dús, lila orgonaág -
édes-bús emlék...

Illatos kehely
féltőn őrzi lelkedet
keblembe zárva.

Szíved békét lel
szívem fölött, illatos
kehelybe zártan.

*

Cinkos sötétség
takar, puha melegség
ölel - nem fázhatsz...

*

Gyönge madárka
lelkem, ablakod alatt
fütyülő rigó.

*

Szenvedély nélkül...
Csak egy évszak a tavasz;
szó a szerelem.

2007-2009

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés