Selmeczi Teri:

SZÜRET IDEJÉN

Elmúlt a nyáréj
oda a lenge mámor
nyálas köd szitál.

*

Ködfátyol mögött
libbenő levél pörög
a tompa fényben.

Ősz könnyeiben
gyűrött arcát füröszti
egy diólevél.

*

Otellószemek -
szőlőinda rejtekén
gömbbe zárt mámor.

Bágyadt ősz köde
fűz szőlőtőkék közé
ökörnyálgyöngysort.

*

Fanyar illat leng...
Birsalmák függnek csöndben,
telet súg az ősz.


* * *


Az őszirózsa szirmán
tarka lepke ül.

Fekete-sárga szárnyon
nyár pora pereg, lehull.

*

Krizantémszirmon
fénylő gyöngyökként ülnek
az ősz könnyei.

Hófehér, hamvas
ölelésbe borulnak
az őszirózsák.

*

Langy esőcseppek...
Holtakat sirat az ég
naplementében.

Szivárvány ívén
huny ki rőt alkonyaton
a gyertya lángja.

*

Ezüst holdsarló
elé fátylat köt az ősz.
Lezuhant az est.

*

Egy sápadt csillag
remeg az ég peremén.
Fénytelen a Hold.

*

Napos napra éj...
Párapaplant öltenek
szunnyadó mezők.

*

Az országútra
szemérmes lepel simul.
Kerekek tépik.

Fényszórók előtt
buja táncot lejt a köd
a száguldással.

*

Haikuvá ég
elkapott pillanata
a valóságnak.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés